A megalapozott újságírói gyakorlat elméleti hátteret igényel. Rovatunkban az agenda-setting és framing klasszikus fogalmaitól a normatív médiaelméleteken át a posztdigitális újságírói identitás kérdéseiig terjedő elméleti alapokat dolgozzuk fel – a magyar és a nemzetközi szakirodalom tükrében.
A 20. századi médiaelmélet sarokköveinek bemutatása: McCombs és Shaw agenda-setting modellje, Goffman keretezési (framing) elmélete, Shoemaker gatekeeping fogalma és Lasswell kommunikációs modellje.
Cikkek megtekintése →Siebert, Peterson és Schramm „Four Theories of the Press" munkájától napjaink pluralista és deliberatív demokrácia-elméleteig: milyen normák szerint kellene a médiának működnie?
Cikkek megtekintése →A hálózati kommunikáció, a részvételi újságírás (participatory journalism), a hiperlokalitás és a posztdigitális újságírói identitás elméleti keretei. Castells, Jenkins és Bruns megközelítései.
Cikkek megtekintése →
Az algoritmikusan szerkesztett hírfolyam kontextusában vizsgáljuk, milyen mértékben módosítja a klasszikus agenda-setting hipotézist a platformgazdaság logikája.
Tartalomelemzési módszerrel vizsgáljuk, milyen keretezési technikák jelennek meg a migrációs diskurzusban a hazai online médiában 2022–2024 között.
Kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzési megközelítések összehasonlítása, a kódolási megbízhatóság problémái és az automatizált szövegelemzés lehetőségei.
Hogyan értelmezik ma az újságírók saját szerepüket? Watchdog, facilitátor, közösségépítő vagy márkaépítő – a riporteri identitás fragmentálódása.